A Társadalmi Reflexió Intézet tanulmánykötetében az alábbi hat fő témát járta körbe az EVS 2017/18-as hulláma alapján, a kapott eredményeket több esetben összehasonlítva a korábbi hullámok eredményeivel is:
- Az önkéntes szervezetek tagságának jellemzői és változásai
- A magyarok Európai Unióval kapcsolatos attitűdjei, az EU-ba vetett bizalom mértéke és annak meghatározó tényezői
- Területi identitás és csoportközi viszonyok Magyarországon
- Családdal, házassággal és gyermekvállalással kapcsolatos értékek
- A magyar társadalom politikával kapcsolatos attitűdjei, demokrácia-felfogá sa, ideológiai pozíciói és pártszimpátiája, valamint a politikai rendszer rel kapcsolatos véleményei
- Vallás, vallásosság, vallási változás Magyarországon
A tanulmánykötet ide kattintva érhető el:
2020 novemberében egy rövid, 5 kérdésből álló omnibusz kutatás keretében vizsgáltuk azt, hogy hogyan ítélik meg a magyarok a vagyonos magánszemélyek jótékonykodási szokásait. A kérdésekkel az
volt a célunk, hogy lássuk: hogyan vélekednek a magyarok általánosságban a vagyonos magánszemélyek jótékonykodási, adományozási szokásairól, milyenek a percepcióik a kérdéssel kapcsolatban, illetve, a konkrétumok tekintetében, ha valakiről azt gondolják, rendelkezik egy bizonyos összegű megtakarítással, akkor mit gondolnak, jótékonykodás és adományozás tekintetében hogyan kell(ene) eljárnia és milyen célokra kellene adományoznia.
A kutatás eredménye elérhető itt: A magyar filantróp kultúra társadalmi percepciója egy empirikus kutatás eredményei alapján.
Egy rövid, 5 kérdésből álló omnibusz kutatás keretében vizsgáltuk azt, hogy milyen alapvető tendenciák láthatók Magyarországon az egyházi adományozás tekintetében. A kérdésekkel az volt a célunk, hogy lássuk: szokták-e a magyarok pénzbeli adományokkal támogatni az egyházakat, felekezeteket, vallási közösségeket, és hogy mit gondolnak összességében az ilyen formájú támogatásról és hol látnák legszívesebben hasznosulni ezeket a támogatásokat.
A kutatás eredménye elérhető itt: Az egyházi adományozás Magyarországon
Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon
Az Osiris Kiadónál 2017 májusában megjelent Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon című kötet célja, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokat vegye számba, egyúttal megoldási javaslatokat is körvonalazzon.
2017 tavaszán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Társadalmi Reflexió Intézet együttműködésében átfogó, kérdőíves adatfelvételből és szakértői interjúkból álló, a szakkollégistákra fókuszáló kutatás valósult meg. Arra kerestük a választ, hogy tanulmányi eredményeiket, társadalmi mobilitási csatornáikat, vagy éppen munkaerőpiaci helyzetüket tekintve vannak-e különbségek a szakkollégiumok hallgatói és a nem szakkollégista egyetemisták között. A kutatás eredményeit tartalmazó első tanulmánykötet 2018 tavaszán jelent meg.
2017 tavaszán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Társadalmi Reflexió Intézet együttműködésében átfogó, kérdőíves adatfelvételből és szakértői interjúkból álló, a szakkollégistákra fókuszáló kutatás valósult meg. Arra kerestük a választ, hogy tanulmányi eredményeiket, társadalmi mobilitási csatornáikat, vagy éppen munkaerőpiaci helyzetüket tekintve vannak-e különbségek a szakkollégiumok hallgatói és a nem szakkollégista egyetemisták között. A kutatás eredményeit tartalmazó második tanulmánykötet 2019 nyarán jelent meg.
Context Studies
Fülöp Sándor: A hazai klímavédelem és alkalmazkodás jogi keretei
Az elemzés a klímavédelemmel kapcsolatos témák megjelenését mutatja be a magyar jogrendszerben. A klímavédelem szempontjából lényeges egyes anyagi jogi kérdéseket az Alaptörvény rövid elemzése után a klímavédelmi jog meglévő kereteinek, majd a környezetvédelmi jog általános és különös részével kezdi, majd a költségvetési jog előre helyezésével az egyes rokonterületi jogágakat veszi sorra. Ezt követően a már ma is rendkívül szerteágazó anyagi jogi rendelkezések érvényesítésének néhány szervezeti-eljárási garanciáját mutatja be.
Letöltés: Fülöp Sándor – A hazai klímavédelem és alkalmazkodás jogi keretei
Huszár András: A magyar klímapolitikai keretszabályozás hiányosságai és módosításának lehetséges irányai
A tanulmány azt vizsgálja meg, hogy a jelenleg hatályos magyar klímapolitikai keretszabályozás és a külföldi példák, valamint a vonatkozó szakirodalom összevetése alapján milyen olyan pontokat lehet azonosítani, amelyek a magyar jogszabályban még nincsenek jelen, pedig fontos előrelépést jelentenének.
Sepsi Tibor: A klímavédelmi célú perindítás eljárási korlátai és esélyei az alapjogi jogérvényesítés hazai tapasztalatai alapján
Az elemzés ismerteti az alaptörvényi követelményekre alapozott jogérvényesítés tárgykörtől függetlenül fennálló buktatóit, majd ezt követően áttekinti, hogy ezekben specifikusan az egészséges környezethez való jog és az Alaptörvény fenntarthatósági alapelve tekintetében milyen eljárási specialitások érvényesülnek. Végül más jogterületekről gyűjt a klímavédelmi stratégiai perlés szempontjából releváns példákat – legalább részben – sikeres jogérvényesítésekre.
Sulyok Katalin: Klímaperek trendjei nemzeti bíróságok és a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában
A tanulmány részletesen bemutatja a klímaperek fogalmát, típusait és trendjeit, és a főbb típusok mindegyikére konkrét példákat kínálva szemlélteti az a klímaperek heterogén jogalapjait és a bírói érvelés innovatív mivoltát.
Letöltés: Sulyok Katalin – Klímaperek trendjei nemzeti bíróságok és a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában
Szemesi Sándor: A klímaszempontok figyelembevételének kikényszeríthetősége az egyedi hatósági-bírósági eljárásokban
Az áttekintő tanulmány azokat az eljárásjogi elvi lehetőségeket veszi számba, amikor és ahogyan a klímaszempontok érvényesítése akár hazai (hatóságok, rendesbíróságok, és végső soron Alkotmánybíróság), akár nemzetközi fórumok (praktikusan az Emberi Jogok Európai Bírósága) előtt elképzelhető. Az áttekintés kitér a hatósági/bírósági döntésekben, illetőleg a jogszabályokban megjelenő problémákkal kapcsolatos egyes kérdésekre is.
Esettanulmányok
Sulyok Katalin – Bart István – Hevesi Zsófia – Huszár András – Sepsi Tibor: Amicus Curiae beadvány
A beadvány célja, hogy az Alkotmánybíróság előtt II/03536/2021. számon a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Klímatörvény) megsemmisítésére irányuló, az országgyűlési képviselők egynegyede által benyújtott indítvány elbírálására irányuló utólagos normakontroll eljárásban az iratot jegyző szervezet elvi álláspontjának összefoglalásával segítse az Alkotmánybíróság munkáját.
Letöltés: Amicus Curiae beadvány az Alkotmánybírósághoz
Sulyok Katalin – Hevesi Zsófia – Huszár András – Sepsi Tibor – Sulyok Katalin: Amicus curiae beadvány mellékletei
- számú Melléklet: A klímaváltozás várható hatásai Magyarországon
- sz. Melléklet: A hazai mitigációs vállalásokról szóló nem jogszabályi szintű célok és stratégiák: a NÉS2, a NEKT és az NTFS bemutatása
- sz. Melléklet: Klímaperek trendjei nemzeti bíróságok és a nemzetközi bírói fórumok gyakorlatában
- sz. Melléklet: A nemzeti klímatörvények tartalma az EU tagállamaiban
Letöltés: Amicus Curiae beadvány az Alkotmánybírósághoz (mellékletek)
Csegődi Tibor László – Nagy Orsolya – Gera Anna: Középületek energiahatékonyságának jogi és gazdasági aspektusai, és az ebből fakadó igények érvényesíthetősége
A tanulmány célja a középületek energiahatékony működtetésével kapcsolatos uniós és hazai stratégiai, jogi és pályázati háttér bemutatása, és az ez alapján levonható tanulságok által a jogérvényesítési lehetőségeink feltárása a klímaváltozással való felelős szembenézés érdekében.
Berki Zsuzsanna – Börcsök Tamás – Gutper Ildikó – Kiss Csaba: A klímaszempontok figyelembevételének kikényszeríthetősége az egyedi hatósági – bírósági eljárásokban
A dokumentum négy beadványtervezetet tartalmaz a klímaszempontok figyelembevételéhez kapcsolódóan a hatósági döntéshozatal során, valamint a dokumentum elején a peres anyagok összefüggéseit bemutató áttekintő táblázatot.
Fülöp Sándor – Szamek Gabriella – A stratégiai szintű állami döntések vizsgálata, azok kikényszerítésének lehetőségei
Jelen tanulmány elsőként bemutatja, hogy miért tulajdonítunk kiemelt szerepet a stratégiáknak a környezetvédelemben és így a klímavédelemben. Ezt követően foglalkozik a stratégiák jogi helyzetével a magyar jogrendszerben, majd pedig áttekinti a klímaváltozáshoz kapcsolódó stratégiákat és értékeli azokat. Vizsgálja azt is, hogy az érintett nyilvánosság hogyan tudja befolyásolni a stratégiák tartalmát és végrehajtását, azaz a stratégiák peresíthetőségének lehetőségeit, végül pedig a tanulmány összegzéseként és lezárásaként jogalkotási javaslatot fogalmaz meg.
Bassola Bálint – Csillik Kristóf: Elemzés a fenntarthatóságot / klímavédelmet / környezetvédelmet érintő versenyjogi jogsértésekre alapított kártérítési igények lehetőségeiről Magyarországon
A tanulmány célja megvizsgálni a magyar jog alapján a fenntarthatósággal / klímaváltozással / környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket érintő versenyjogi jogsértések magánjogi érvényesítésének lehetőségeit. Ennek keretében a tanulmány felvázol egy olyan lehetséges peres eljárásmódot, amely a versenyjog fenntarthatósági (és ezen keresztül klímavédelmi) céljainak érvényesítésére irányul a jogsértő vállalkozásokkal szemben érvényesített versenyjogi kártérítési igények révén.
Novák Zoltán – Csillik Kristóf – Ferenczik Zoltán: Az állam által indított környezetvédelmi viszonkereset lehetőségei beruházásvédelmi jogvitákban
Vannak olyan kevésbé látványos jogérvényesítési módok, amelyek révén a globális klímacélok elérését az államok elősegíthetik. Az egyik ilyen eszköz a nemzetközi gazdasági jog területén a beruházásvédelmi jogvitákban az állam által indítható, környezetvédelmi viszontkeresetek, melyek arra irányulnak, hogy a befogadó állam és a külföldi honos társaság között fennálló, a beruházással kapcsolatos jogviták elbírálása során az állam a beruházótól a rá kötelező környezetvédelmi szabályok betartatását kérhesse számon. A tanulmány relevanciáját az adja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem egy olyan – egyelőre kiaknázatlannak tűnő – eszközét tárja fel, amely segíthet megfékezni a globális felmelegedés folyamatát.
A projektzáró konferencián bemutatott előadások diasorai PDF formátumban ide kattintva letölthetők (zip, 20MB).