Workshopjaink segítenek abban, hogy egy adott problémát szokatlan környezetbe vagy eltérő értelmezési keretbe helyezve újabb és újabb nézőpontból világítsanak meg. Így válhat például a nemi szerepek vagy menekültek kérdésköre sokkal közérthetőbbé popkulturális példák segítségével, vagy történhet meg egy csapat érzékenyítése szinte bármilyen, aktuális problémával kapcsolatban.
A Társadalmi Reflexió Intézet egyik kiemelt célja, hogy teret adjon az aktív párbeszédnek. Ennek lehetőségét azzal igyekszünk megteremteni, hogy időről-időre szűk körű beszélgetéseket tartunk, amelyre mindig egy adott téma elismert szakértőjét hívjuk meg. Lengyel, belga, olasz és magyar előadóink már egyaránt voltak, piaci szektortól az Európai Parlamentig. 2o18 őszén a digitális etikára koncentrálunk.
Az Eötvös József Csoport 2015 márciusában azzal a céllal alakult, hogy rendszeres összejövetelein intellektuális és értékelvű közösséget teremtsen, amelyben közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására kerülhet sor. A Társadalmi Reflexió Intézettel együttműködve a Csoport hónapról-hónapra szervez vitaalkalmakat.
A három hazai és két külföldi (Erdély és Belgium) jezsuita kollégium alkotta hálózat célja, hogy az egyes tagintézmények hallgatóinak olyan kapcsolati hálót, országhatárokon átnyúló intézményesített szakmai együttműködést, ösztöndíjakat, tudástranszfert, vagy akár csak a baráti kapcsolatok lehetőségét biztosítsa, amelyekből kölcsönösen profitálhat minden résztvevő.
A hit és a közéleti aktivitás összeegyeztetése új kérdéseket vethet fel a 21. században, de önmagában a katolikus társadalmi tanítás és a demokráciák működése közt is éppen elég dilemma alakulhat ki, amelyről érdemes beszélni. Erre szolgál a 12 éve futó egyhetes velencei nyári egyetem, amelyet ír, olasz, német, litván jezsuiták szerveznek immár a TRI-vel közösen.
A Szülőakadémia elnevezésű pilot program 2018-ban indult útjára a Brit Nagykövetség támogatásával. A projekt ötlete azt követően fogalmazódott meg, hogy felmerült bennünk: vajon hogyan lehet a kisvárosi közösségek kialakulását segíteni. Kutatásaink nyomán kiderült, hogy az iskolai közeg mindenütt adott: a diákok szülei a leginkább aktív felnőtt korosztályt jelentik, akikben megvan a társadalmi felelősségvállalás magja, mivel gyermekeik jövője aktívan foglalkoztatja őket. A pedagógusok és szülők együttműködése pedig megkerülhetetlen: az új generációk nevelése csak közösen történhet. (tovább…)
A Társadalmi Reflexió Intézet kiemelt célja, hogy segítse a tehetséges fiatalok szakmai előmenetelének kibontakozását olyan lehetőségeket kínálva nekik, amelyek a felsőoktatás hivatalos keretein belül nem, vagy csak nagyon korlátozottan elérhetőek számukra. Ennek értelmében igen szorosan együttműködünk a szakkollégiumi mozgalommal például közös, a szakkollégistákra fókuszáló, hiánypótló kutatás felvételében majd az annak eredményeit feldolgozó szakmai tanulmánykötet szerkesztésében; de ennek a vállalásnak a részei a fiatalokat megcélzó, egy-egy témára fókuszáló műhelyeink is. Útjára indítottunk egy “saját”, jezsuita szakkollégiumokból álló hálózatot Jezsuita Egyetemi Kollégiumok néven, amely három hazai, illetve egy marosvásárhelyi és egy leuveni tagintézménnyel szintén a fiatalok szakmai együttműködésének lehetőségeit segíti elő. Időről-időre szervezünk továbbá olyan szakmai hétvégéket, vagy hosszabb, nyári vagy téli egyetem típusú, főleg a visegrádi négyek tagországainak fiataljaira fókuszáló szakmai programokat, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem a régión belüli professzionális kapcsolódási lehetőségek kiépülését hivatottak elősegíteni.
Az intézet igazgatója elnökségi tagja a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Országos Szövetségének (MATEHETSZ) és a Szakkollégiumi Minősítő Bizottságnak, amelyekben a felsőoktatási tehetséggondozással foglalkozunk, és arra törekszünk, hogy minél több színvonalas egyházi szakkollégium alakulhasson meg az országban.
A kormányok az ambiciózus nemzetközi egyezmények ellenére lassan és nem megfelelő lépésekkel küzdenek a klímaváltozás ellen, számos nemzetközi nagyvállalat pedig kifejezetten ront az éghajlat állapotán a nyilvánvaló és egyre sürgetőbb tudományos eredmények ellenére. Az erősödő nemzetközi klímamozgalom az utóbbi években egyre sikeresebben alkalmaz egy új eszközt: bírósági ítéletekkel kényszeríti a különböző szereplőket a klímaváltozás elleni hathatós fellépésre.
A klímaváltozásra hivatkozva elmarasztalta és érdemi lépések megtételére kényszerítette a bíróság a például Dánia kormányát vagy a Shell olajvállalatot. A felperesek gyakran civil szervezetek, időnként gyerekek, akik a biztonságos jövőjükért perelnek.
Az egyes országok jogrendje és jogalkalmazási hagyományai eltérők. A klímaperek eleinte sikertelenek voltak, de a kétezres évektől egyre szaporodó eljárások egyre nagyobb arányban zárulnak a klímavédelmet erősítő ítélettel – egyre több országban.
A Társadalmi Reflexió Intézet az European Climate Foundation támogatásával egy kutatási projektet indított 2021 végén, amelynek célja az, hogy megvizsgálja, hogy milyen jogérvényesítési lehetőségek vannak a magyarországi jogrendben a klímaváltozással kapcsolatban. A jogérvényesítés a pereknél tágabb fogalom: ide tartozhat egy hatósági döntés megtámadásától, az Alkotmánybírósági beadványig számos eljárás, ami a jogalkotót vagy jogalkalmazót a klímaváltozás tényére, következményeire, kockázataira hivatkozva arra kötelezheti, hogy felelősebben járjon el, esetleg kártalanítson.
Projektünkben több tucat jogásszal keressük azokat a lehetőségeket, amelyek Magyarországon is sikeres jogi eljárások alapját nyújthatják. A 2022 elején tartott projektindító konferencián nyolc témát azonosítottak a résztvevők, amely ígéretes lehet a magyar jogalkalmazás keretei között is. Jogászaink a klímatörvény alkotmányellenességétől a hatósági eljárások vizsgálatáig, a kormányzati stratégiaalkotás vizsgálatától a befektetésvédelmi jogszabályokig változatos témákban alkottak munkacsoportokat és azt vizsgálják, hogy milyen konkrét ügyekben lenne peresíthető, kikényszeríthető a klímaváltozás elleni fellépés.
Projektünk eredményeiről be fogunk számolni a hazai sajtóban, illetve képzéseket fogunk biztosítani olyan civil és egyéni szereplőknek, akik vállalkoznak arra, hogy potenciális felperesként tájékozódjanak a klímaperek világában és megtegyék itthon is az első lépést a klímaváltozás érdekében – a jogérvényesítés változatos eszközeivel is. Ezek az ügyek önmagukon túlmutató fontosságúak, a hazai jogalkalmazás, bírósági ítélkezési gyakorlat és jogalkotás fejlődését is szolgálják, emiatt azt reméljük, hogy az első fecskék után egyre több és egyre sikeresebb eljárások fognak indulni az éghajlat és a jövő nemzedékek védelmében.
A projekt megvalósításában együttműködünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetével és számos gyakorló jogásszal a jog minden területéről.
2022 nyár elején műhelykonferenciát szervezünk azok számára, akik szívesen bekapcsolódnának a munkába és szeretnék jobban megismerni a lehetséges hazai jogérvényesítési utakat.
Év végén nyilvános konferencián mutatjuk be a kutatás eredményeit.
A STRATAGEM szimulációs játékon keresztül 2015. őszén, összesen hat országból (a Visegrádi Négyek, Horvátország és Szlovénia részvételével) 35 egyetemista ismerkedhetett meg egy szegény, túlnépesedő és exponenciálisan fejlődő ország modelljével. A játékvezető segítségével a csoportok feladata volt, hogy a modellt a fenntartható fejlődés irányába állítsák. A csoportok többségében minden országból képviseltette magát hallgató, így a játékban globális gazdasági, politikai és környezetvédelmi problémákat a Közép-Kelet-Európai régió diákjai együttműködésben kellett, hogy megoldják.
Megújuló erőforrás szimulációs játék. A játékosok egy halásztársaság vezetőiként hoznak döntéseket beruházásokról, kereskedelemről, erőforrás-menedzsmentről – eközben azonban versenytársaik hasonló problémákon dolgoznak ugyanazon a tengeren. A játékot eredetileg az ENSZ és más világszervezetek kormányzati képzéseire készítette Dennis Meadows az MIT és a New Hampshire egyetem professzora.
Játékosok száma: 12 – 30
Játékidő: nettó 4 óra
Kellékek: projektor, asztalok csapatonként + 2, flipchart
Teremigény: résztvevők száma szerint
Játékvezetés: 1 játékvezető
Témák: közös erőforrás-gazdálkodás, fenntarthatóság, verseny/kooperáció
Feature: csapatépítés, fenntarthatóság
Milyen készségeket fejleszt? stratégia, döntéshozatal, kommunikáció
A játékosoknak politikai és gazdasági nyomásgyakorlás közepette kell egy sajtóetikai dilemmával megküzdeniük egy véres szerkesztőségi vita keretében.
Játékosok száma: 8 – 15
Játékidő: nettó 4 óra – 7 óra a javasolt előzetes tréninggel együtt
Kellékek: projektor, négy asztal – szükség esetén tábori körülmények között is játszható
Teremigény: résztvevők száma szerint
Játékvezetés: 1 játékvezető
Témák
A MediaStorm kifejezetten alkalmas a médiapiaci ismeretek elmélyítésére, a sajtópiacon található különböző szereplők szempontjainak megértésére és a média evolucióból adódó dilemmák körbejárására.
Feature
E szimulációnk egyéni játékosokkal dolgozik, de a játékosok közössége az alacsony játékosszám miatt egészen biztosan elmélyíti kapcsolatait, megismeri a másikat új oldaláról. Alkalmas csapatépítésre, közös élményhez és tréning kiváltására egyaránt.
Milyen készségeket fejleszt?
Az egyéni vitakultúrát és strukturált érvelést, a közösségi döntéshozatalt, a másik meghallgatásának képességét és a tárgyalástechnikát.
2016. novemberében a Jezsuita Egyetemi Kollégiumok hálózata (JEK) szervezésében, az EU Crisis szimulációs játék keretében, körülbelül hatvan diák, vegyes csapatokban egy-egy tagállamot képviselve, először az EU Tanácsának tagjaként, majd az Európai Parlament képviselőjeként próbálhatta ki magát. A játék hívókérdései az EU-val kapcsolatban a következők voltak: Hogyan tud túlélni az EU? Milyen Európai Unióban szeretnél élni? Az ezekre adott gyakorlatias válasz kibontakoztatására volt lehetőségük a játékosoknak.
Kvízek
A 60-as, 70-es évekre fókuszáló kvízünkben a fő téma a Vízöntő kora és minden, ami ehhez az időszakhoz kapcsolódik filmekben, zenében, történelemben!
Csapatok száma: 3-5
Játékosok száma: 9-25 (minimum 3, maximum 5 fős csapatok)
Játékidő: nettó 90 perc
Kellékek: projektor, hangfal, 1 asztal csapatonként
Teremigény: kényelmes méretű terem
Játékvezetés: 2 játékvezető
Feature: csapatépítés
Fel tudod idézni, hogy hányszor hangzik el az Igazából szerelemben a Jump című dal? Tudod, hogy mi történik húshagyó kedden? Meg tudnád mondani ki írt Anyeginnek szívhez szóló levelet? TélKvízünkben a télhez kötődő népszokásokból, eseményekből, könyvekből, filmekből válogattunk kérdéseket.
Csapatok száma: 3-5
Játékosok száma: 9-25 (minimum 3, maximum 5 fős csapatok)
Játékidő: nettó 90 perc
Kellékek: projektor, hangfal, 1 asztal csapatonként
Teremigény: kényelmes méretű terem
Játékvezetés: 2 játékvezető
Feature: csapatépítés
Dallastól a Vészhelyzetig, Trónok harcától a Jóbarátokig… Sorozatokra építő kvízünkben hazai és külföldi kedvencek egyaránt szerepelnek, így mindenki megtalálhatja benne saját kedvencét, legyen az a sorozat szappanopera, sci-fi, vagy akár szituációs komédia. Önfeledt, 90 perces szórakozás csapatok számára.
Csapatok száma: 3-5
Játékosok száma: 9-25 (minimum 3, maximum 5 fős csapatok)
Játékidő: nettó 90 perc
Kellékek: projektor, hangfal, 1 asztal csapatonként
Teremigény: kényelmes méretű terem
Játékvezetés: 2 játékvezető
Feature: csapatépítés
Ismerd fel a filmet egy jellegzetes mondatából, karakteréből, vagy tippeld meg a készítés évét! Filmes kvízünk egyaránt válogat a klasszikusok és a blockbusterek közül, és a filmek világából vett megdöbbentő adatokkal és kevéssé ismert tényekkel kínál másfél órányi önfeledt szórakozást és játékos versengést a csapatok számára.
Csapatok száma: 3-5
Játékosok száma: 9-25 (minimum 3, maximum 5 fős csapatok)
Játékidő: nettó 90 perc
Kellékek: projektor, hangfal, 1 asztal csapatonként
Teremigény: kényelmes méretű terem
Játékvezetés: 2 játékvezető
Feature: csapatépítés
Társadalmi igazságosság előmozdítása
Az aktív női kezdeményezők, döntéshozók aránya vidéken sokkal alacsonyabb, mint a fővárosban vagy a nagyobb városokban. A célunk az, hogy vidéki kisvárosokban alakítsunk ki olyan programsorozatot női kezdeményezők segítségével, ami katalizátorként működve ösztönzi a civil társadalom aktivitását, és egészen a legalsóbb szintektől kezdődően olyan lehetőségeket kínál az érintetteknek, amelyeket a best practice-t elsajátítva később támogatás nélkül is tovább tudnak vinni.
A Társadalmi Reflexió Intézet víziója a társadalmi igazságosság szolgálatáról szól. Úgy látjuk, hogy a digitális etika megkerülhetetlen lesz a következő évtizedekben technikai és társadalmi oldalról egyaránt. Fontos, hogy ez mind a magyar polgárok hétköznapjait, mind az ország és szövetségeseink geopolitikai pozícióit is érinti.
A 21. század következő évtizedei egyértelműen a digitális etika körül forognak majd. Ahogy robotizálunk, ahogy jönnek a „smart” eszközök, ahogy a kibertérben a fiatal generáció már több időt tölt, mint „offline”, ahogy a mesterséges intelligencia egyre több területen kerül bevetésre, ezzel párhuzamosan jönnek az etikai kérdések, morális dilemmák. Mostanában: lehet-e tömeges megfigyeléseket folytatni, és ha igen, meta-adatokat vagy a tartalmat is rögzíthetik? Mihez férhetnek hozzá a bűnüldözők, mihez kell bírói engedély? Kötelezhetünk-e piaci szereplőket az állami védelmi feladatban való aktív közreműködésre? Tele vagyunk hasonló kérdésekkel, amelyekről a nap végén jogszabály születhet, és a következő években e döntéseink mind precedenseket fognak teremteni.
A konkrét policy kérdések mellett – és itt van az Intézet missziójának másik nagyon fontos fele – foglalkozni kell már most a kibertérből kirekesztettek társadalmi leszakadásának kérdésével. Ahogy digitalizálódik a világ, a leszakadók egyre gyorsabban szakadnak majd le, ha nem szerzik meg az online készségeket. Óriási különbség, és megint egy olyan veszélyes elágazás már a tinédzser kor legelején, ha nem hamarabb, ahol megerősödhet a társadalmi osztályok esélyegyenlőségének különbsége, nem szólva a generációk közti szakadékokról, akár egy szülő-gyerek kapcsolatban.
Hogyan lehet a 21. századi fokozódó információs zajban tájékozódni? A tartalom mellett most is ugyanolyan fontos lesz és marad az információs csatornák jó megválasztása, és leginkább: a társadalmi kohézió erősítése nem lesz lehetséges egy minimális közös informácó-szűrési konszenzus nélkül. Ezzel bőven van munka, még kezdeti a gondolkodás e holisztikus megközelítésben, de a média terén betöltött jezsuita küldetésnek alapvető része lehet.
A Társadalmi Reflexió Intézet, mint jezsuita fenntartású think-tank automatikusan a része egy nemzetközi hálózatnak a jezsuita oktatás minden kontinensen megtalálható intézményei által. Ezért egyediek azok az adottságai, hogy a digitális etikával itthon és a visegrádi régióban a legnagyobb nemzetközi háttérrel foglalkozhasson. E beágyazottságunk lehetővé teszi, hogy érdemi partnerekként tekintsenek ránk a most induló hasonló intézetek.